Ismét néhány új beszerzésről van szerencsém jelentést hozni, amik viszont bizonyos szempontból kakukktojásnak számítanak. Ezt a beszerzést is hosszas töprengés és gondolkodás előzte meg, ugyanis a modellek nagyjából egy évvel ezelőtt jelentek meg. Amikor újdonságnak számítottak, tetszettek, de egyrészt a magas áruk, másrészt a számomra kevéssé érdekes festési variáns miatt úgy voltam vele, hogy egyelőre kihagyom ezt a lehetőséget. Motoszkált a fejemben a gondolat, hogy később talán jön még újabb változat, a szívemnek kedves korszakban, és majd akkor lecsapok rá. Viszont, így egy év távlatából, nem nagyon lehetett hallani új változatról, és mivel az előző széria is még mindig elérhető a boltokban, feltételezem, nem volt akkora siker a gyártónak, hogy újabb változatokat adjon ki (legalábbis a közeli jövőben). Így végül úgy döntöttem, hogy amíg elérhetőek, addig beszerzek néhányat, mert aztán ha már a boltokban sem lehet majd kapni, és megint rájövök, hogy nekem ilyen bizony kéne, rohangálhatok ezek után is több kevesebb sikerrel (lásd Piko Szergej, Roco Y kocsik, stb..). Viszont, a fentebb említett magas ár miatt, több részletre bontottam a beszerzést, és első körben csak két példányt hoztam el. Ez a két példány pedig a következő:

• 20-37 189-7, Bo, MÁV-START
• 20-37 179-8, Bo, MÁV-START

A modellek a norvég NMJ gyár termékei, több helyen NMJ-ROBO-ként hivatkozva rájuk, bár a modellek csomagolásán még csak említés szinten sincs feltüntetve utóbbi, csupán az NMJ Topline márkajelzés. Ez viszont tükröződik a vagon árfekvésében is, amire viszont azt kell mondanom, hogy valamilyen szinten reális. Vannak hibák a kocsin, kétségtelen, de az összhatás, illetve a felszereltség ezeket ellensúlyozza. Kezdjük a problémás részekkel. A leginkább szembeötlő dolog, az a folyosó oldalankénti 2-2 teli ablak, amelyeknek ugyanúgy osztottnak kellene lennie, de a gyártó nem volt hajlandó ezt az extra kiadást meghozni a valósághű MÁV változat elkészítése során, így a lengyel verziónál használt ablaksor került ide is. A második problémásabb részlet a festést érinti, az én általam beszerzett vagonoknál -illetve, ahogy más blogokon is olvastam, nem csak nálam-, a maszkolás pontatlanságaiból eredő csúnyaságok találhatóak, főleg az oldalfal és tető találkozásánál. Tüzetesebben nézve hamar felfedezi az ember, terepasztalon rohangálva nyilván kevésbé problémás. Egy kis koszolással hamar orvosolható a hiba. 

A mérleg másik nyelvében viszont ott található a szép kidolgozás, a forma pontosan került leképzésre, a tető lapos, az ablakok szögletesek, a lépcsők szépen kidolgozottak, az oldalfal a lépcső és a homlokfal találkozásánál pontos, a forgóvázak szépen és filigrán alkatrészekkel kerültek kialakításra. Az alváz szintén részletesen kidolgozott, illetve bizonyos elemek festettek. A belső kidolgozott, festett, a nagy ablakokon keresztül jól mutat. Gyárilag világítással szereltek a vagonok, amelyek egy nagyobb kondenzátorral rendelkeznek, így az áramellátás megszakadása után is jó 3-4 másodpercig világítanak, villódzásmentesen. Ez utóbbi digitálisan előkészített, így egy 21 tűs funkciódekóderrel digitális pályán is kapcsolhatóvá válik, anélkül folyamatosan világít, cserébe viszont analóg pályán is működik. A festés a tető és az oldalfal találkozását kivéve egyébként szép, a határok pontosak, máshol nem találtam maszkolási hibát. Az oldalsó vastag csík mérete megfelelő, és színe is jó. A feliratok pontosak, élesek és részletesek. A színek megfelelőek, a többi gyártó termékeivel megegyező árnyalatúak.

A kocsi futástulajdonságai a rövid bolti próba alapján jók, a vagonok szépen gurulnak, nem szorul a tengely, ívben sem problémás. Önmagukban megfelelő súlyuk van, így a pályán is jól viselkednek. Kurzkupplunggal kapcsolatos tapasztalataim egyelőre nincsenek, illetve más gyártó vagonjaival sem tudom, hogy boldogulnak, de hamarosan kiderítem. Nem nagyon olvastam ilyen jellegű hibákról a modellekkel kapcsolatban, ami reményt keltő.

A dolog kakukktojás mivoltát az adja, hogy a vagonok VI. korszak szerinti festést kaptak, ami H-START-os feliratozást és újfajta piktogramokat jelent. Sajnos ez nem passzol az én gyűjteményembe, ez volt a fő ok, amiért a megjelenéskor nem csaptam le a modellre. Ami azóta változott, az a taktika. Egyelőre maradnak így a vagonok, de két lehetőség vár rájuk: első opció, hogy a gyár kiadja a régebbi variánsokat, és ezeket továbbadom, viszont ezt kevésbé tartom valószínűnek. Így a második opció tűnik reálisabbnak, ez egy átfestés-átfeliratozás kombó, ami egyrészt pozitív, mert növeli az értékét, mivel egyedivé válik, másrészt negatív, mivel növeli az értékét, tehát többet kell rá költeni. Viszont a vagonok nagyon jól mutatnak a Heris, Roco és Sachsen/Tillig Y vagonokkal is, ami egyre diverzebb szerelvények összeállítását teszi lehetővé.

Az alábbi galériában meg tudjátok tekinteni a képeket, amelyeket a kocsikról készítettem:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.