A következőekben bemutatásra kerülő modell több értelemben véve sem új a gyűjteményemben, ugyanis ez a típus, ettől a gyártótól már beszerzésre került. Ennek ellenére mégis megörültem a hírnek, amikor a tudomásomra jutott, hogy egy exkluzív kiadás formájában egy újabb variáns kerül a boltok polcaira. De előbb egy kis történelem. Annak idején, 2013 környékén az olasz ACME gyártó hosszú-hosszú évek ígérgetései után, majdhogynem a semmiből egyszer csak megjelentette a MÁV V63-as mozdony modelljét. Elképesztően élethű, robosztus, jó futástulajdonságokkal rendelkező, nagyon jól összerakott modell sikerült a gyárban, népszerű is volt a boltokban. Nagy szériában készült, viszont csak egy kivitelben, méghozzá a 138-as pályaszámmal. Az egyik utolsó példányt még sikerült elcsípnem 2014-ben (méghozzá az egyik első gyakornoki fizetésemből), de utána hosszú csend következett. Se új pályaszám, se a régi újra kiadva nem került a boltok polcaira egészen addig, amíg évekkel később meg nem jelent a 012-es pályaszámú, már légkondis kivitel. Ezek együttesen azt eredményezték, hogy az első szériás modellek ára felszökött az égbe, több, mint a duplájáért is örülhetett az ember, ha sikerült megszereznie. Ismét ugrunk pár évet, amikor is a semmiből megint megjelent több változat, az 056-os, illetve a 037-es vöröscsillagos kivitelben, plusz a 034-es telefonszámos pályaszámmal. Viszont ezek már nem közelítették meg azt a minőséget, amit az első széria képviselt, sok volt a sérült, hiányos modell, a boltban lényegében válogatni kellett, hogy elfogadható példányt vihessen haza az ember. Persze ez csak a külcsíny esetében működött, sok esetben a belsővel is gondok adódtak. Ezek után került bejelentésre a különkiadás, V. korszakos kivitelben, ollós áramszedővel. Számomra az első szériát követő kivitelek nem vágtak profilba, így nem vásároltam belőlük, viszont a különkiadás esetében nem volt ilyen probléma, így meg is vettem, amint a boltba került. A szokásos formátumot követve tehát az új szerzemény adatai:

• V63 021, MÁV

Külső

A külső tekintetében lényegében ugyanaz a színvonal fogadott, amit a netes képek alapján az utóbbi szériák esetében látni lehetett. Sérült, hiányos példányok, boltban történő válogatás megvásárlás előtt, majd reménykedés, hogy nem esik ki egy csontváz odahaza sem. A részletek szépen kidolgozásra kerültek, csakúgy, mint a korábbi szériáknál, ha a sérülésektől eltekintünk, nagyon részletes és filigrán kivitelű modellt tudhatunk magunkénak. Sok az apró, különálló elem, ami továbbra is nagyon meggyőző megjelenést kölcsönöz a modellnek. A mozdony oldalán végigfutó szellőzőrács a mögötte megbújó ablakokkal továbbra is az egyik fénypontja a modellnek, de a mozdony homlokfalának pontos kivitelezése is szemet gyönyörködtető. Az aszimmetrikus forgóvázak nagyon jól modellezik az eredetit, így hála égnek ezek a részletek nem változtak az évek során. Sajnos nem sikerült ekkora figyelmet fordítani az oldalsó szervízajtók felhelyezésekor, ugyanis a légtartályok felőli oldalon fordítva sikerült feltenni az ajtót, ennek a valóságban fordítva, a zsanérokkal a pályaszám felé kellene néznie. A különkiadás ékessége kétségkívül az ollós áramszedő, amely szépen sikerült, filigrán, viszont ennek okán a funkcionalitás korlátozott, nagyon óvatosan kell vele bánni. A gyártónál figyeltek a szedő négypontos rögzítésére, ami eltérés a félpantográfos kivitelhez képest, de nem siklottak el ezen részlet felett, szépen kialakításra kerültek az eltérő rögzítési pontok. Az áramszedő körül található trepnik kialakítása is pontos. Szintén megnyerő részlet az áttört tetőszellőző, annak ellenére, hogy ezen keresztül a digitális panelre látunk rá, géptér imitációt nem készítettek a gyárban.

A külső esetében meg kell említeni a festést és a feliratozást, amely összességében szépen sikerült. A színvilág megfelelő, illik a többi MÁV modell színvilágához és a mozdony által modellezett korszaknak is megfelel. A mozdonyszekrény és az alváz színének átmenetétől eltekintve a kontúrok élesek, nem láthatóak maszkolási hibák, átfolyások, előbbi esetében viszont maszatosnak hat a festés. A feliratok élesek, jól olvashatóak és részletesek.

Belső

A belső tekintetében sajnos szintén ugyanazt a minőséget kaptuk, mint amiről az első széria utáni eresztések esetében lehetett olvasni. A modell ennek megfelelően már PluX22-es foglalattal, gyárilag hangszóró fogadására előkészítve került a boltok polcaira. A mozdony mind a hat tengelye hajtott, ezekből kettő tapadógyűrűvel van ellátva. A modell meglehetősen jelentős önsúlyával együtt ez továbbra is nagyon szép futástulajdonságokat eredményez, csakúgy, mint az első széria esetében. A mozdony által produkált lassúmenet szintén egy kiemelkedő jellemzője a modellnek. Viszont a belső kapcsán egy meglehetősen komoly probléma szériahibának bizonyult, amely legrosszabb esetben a kaszni deformálódásával járó égést/durranást okozhat. A hibára való hajlam első jelei a bizonyos idő után megjelenő rángatózó, nem egyenletes futás jelensége. Ennek orvoslására bizonyos technikák közzétételre kerültek, de ezek alkalmazása még az én esetemben várat magára, ennek okán igyekszem is tartózkodni a modell járatásától, nehogy végzetes probléma történjen.

Futástulajdonságok

Amint azt az előző bejegyzésben megpendítettem, a modell alapvetően nagyon szép futástulajdonságokkal rendelkezik. Nagyon szép lassúmenetet produkál, nagy súlya, a hajtott tengelyek száma és a tapadógyűrűk együttesen tekintélyes vonóerőt biztosítanak a modellnek, így hosszú szerelvényekkel is könnyedén megbirkózik. Tekintettel a mozdony nagy hosszára, illetve a hosszú forgóvázakra, nagyon szűk ívekben nem használható a modell, de véleményem szerint nem is való olyan pályára. Hangdekóder, illetve hangszóró fogadására elő van készítve, a modell megnyerő megjelenését tovább fokozhatjuk például a Digitools által készített hanganyaggal, amely szokás szerint precíz munka eredménye. Megfelelő dekóderbeállításokkal kifejezetten valósághű üzemelést érhetünk el.

Összegzés

Összegezve a fentieket, ha figyelembe vesszük a modell borsos árát, nagyon bosszantóvá válnak a hibák. A csomagolás, illetve szállítás során keletkező sérülések kérdéseket vetnek fel a gyártó minőségellenőrzési folyamatait tekintve, de ez nem újdonság, tekintve, hogy a korábbi eresztések, illetve más, az olasz gyártó által készített modellek esetében is hasonló hibákról lehet értesülni. Természetesen ez nem legitimálja a problémát, csupán felkészíti a vásárlót ezekre a helyzetekre. A nagyobb problémát a tervezési hiba által elméretezett alkatrész által potenciálisan okozott sérülés jelenti, amely valóban felháborító, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gyártó semmilyen módon nem próbálta kárpótolni a tulajdonosokat, illetve, hogy lényegében nincs alkatrészellátás sem. Aki a vitrinbe szánja a mozdonyt, neki valószínűleg nem jelent problémát az utóbbi sem, neki csupán sok türelemre lesz szüksége a megfelelő, hibátlan példány kiválasztásához. Aki viszont használni is szeretné a modellt, neki sok bosszúságot fog okozni a hiba házilag történő elhárítása internetes fórumok leírásai alapján. Remélhetőleg a végén viszont lesz egy impozáns, gyönyörű mozdonya, amely végre funkcionálisan is hibátlan lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.