Sajnos megint igencsak elkéstem ezzel a poszttal, de sajnos az idő sokkal gyorsabban telik, mint kéne neki. Igazság szerint már akkor is viszonylag késésben volt a poszt, amikor a vázlatot elkészítettem, illetve a képeket lőttem hozzá, de már annak is majdnem egy éve. Hát, látszik, hogy főleg így karácsony tájékán van csak időm a modellezéssel foglalkozni. 

Eme rövidebb bevezetőt követően rá is térnék a lényegre. E poszt főszereplője a tavaly ősz környékén megjelent, Heris gyártmányú MÁV gyorsvonati személyvagon modellje. Igazság szerint a megjelenés dátumában sem vagyok teljesen biztos, hogy tavaly ősz volt-e, annyira rejtélyes az egész Heris MÁV modellek története. Annak idején én a Modell Kit Facebook oldalán láttam a hirdetést, hogy elérhető kétféle változatban, egy START és egy MÁV IV. korszakos festésű modell, illetve a későbbiekben lesz még egy-egy új pályaszám. Le is adtam a rendelésemet, de már azt a választ kaptam, hogy elfogyott a helyek száma az elérhető vagonra, viszont a jövőbeli pályaszámra feljegyeztek. Mivel a MK-en kívül nem sok bolt kínálatában szerepelt a kocsi, és kicsit késésben is voltam a megjelenéshez képest, gyorsan felugrottam Ebayre és körbenéztem. Hála égnek találtam is a megfelelő modellből egyet, meg is történt a vásárlás és néhány héttel később meg is érkezett a vagon. Jó döntés volt Ebay-en utána menni a dolognak, ugyanis a MK-nek azóta se sikerült beszereznie a vagonból, sőt, fél évvel a rendelés leadása utáni érdeklődésemre, hogy hol jár a második pályaszámú vagon, ugyanis Ebay-en már az is elérhető volt, elhajtottak, hogy a gyártó nem a pontosságáról híres, így nyilvánvalóan késik. Ha jól vagyok értesülve, már a 3. pályaszám változat is legalább rendelhető, ha még nem kifutott az is, de hát oké. Így esett meg, hogy egyetlen Heris MÁV vagonom van.

A modell pályaszáma:

• 20-37 019-6 Bmo, MÁV.

Néhány szót szólok a modellről is azért. A forma összességében elég jól visszaadja a lengyel kocsik a Sachsen által modellezett típustól eltérő formavilágát, így erre nagy panasz nem érkezhet. A kocsivégek az igaziakhoz hasonlóan keskenyednek, a tető vonala szép lapos, nem olyan csúcsos mint a másik gyártó vagonjainál. Az ablakok kialakítása szintén visszaadja a jellegzetes szögletes formát. Számomra egyedül a forgóváz az, ami talán kilóg a sorból és nem igazán adja vissza az eredeti megjelenését. A Sachsen/Tillig által a vagonok alá dobott szerkezet jut az eszembe, ahogy ránézek erre a zsámolyra, de azért az összképet semmi esetre sem rontja el.

A festés minősége megfelelő, szembeötlő vagy a borsos ár miatt az ingerküszöböt átlépő festési hiba, megfolyás, téves színválasztás nem tapasztalható a vagonon. Igazából meglepően jól illeszkedik a vagon a többi gyártó modelljének színárnyalatához, ugye láttunk már pár olyan kiadást ami köszönőviszonyban sem volt a már meglévő járműpark színével. Igen, ilyenkor szokás mondani, hogy "de hát az igazi szerelvény is tarka-barka", de azért legbelül mindenkinek fájt a szíve egy-egy ilyen helyzetben. A festés mellett a feliratozás is jó minőséget képvisel, a feliratok tiszták és olvashatóak, kontúrosak. Külön kiemelném, hogy az alváz néhány szerelvényének egyedi festése milyen sokat dob a vagon megjelenésén. Az alváz egyébként részletes, de azért nincs zavaróan túlzásba víve, mint amikor nagyítóval kell keresgélni a vagonon egy pontot, hogy egyáltalán kézbe lehessen venni anélkül, hogy 5 apróság helyből letörjön róla. A vagonhoz egyébiránt mellékelnek felragasztható kiegészítőket is, mint a kapaszkodókat az ajtók mellé, ezeket én nem helyeztem fel egyelőre, de biztos vagyok benne, hogy tovább javítják a modell megjelenését. Egy dolog, ami eszembe jutott, hogy a vagon lépcsőinek szélét a Heris sem húzta ki fehér színnel, így ez még mindig egy otthoni tuningolási lehetőség az arra fogékonyaknak.

A vagon - ezen a szinten elvárható módon - rendelkezik belső berendezéssel is, bár azért nem egy ACME kidolgozottság, az én szememben ez az etalon a személyvagon belső berendezések témakörében. Ettől függetlenül érdemes lehet világítással és némi figurával ellátni, nálam ez egyelőre nincsen terítéken egyik személyvagon esetében sem.

Futásteljesítményről sajnálatos módon nem tudok behatóan értekezni, ugyanis bár hosszabb idő eltelt azóta, hogy a vagon a birtokomba került, nem igazán jutottam oda, hogy hosszas futáspróbának vessem alá. Olyannyira nem, hogy még a szokásos Roco Kurzkupplung cserét sem végeztem el a vagonon és most kivételesen nem a Kurzkupplungok hiánya miatt. Hát igen, idáig süllyedtem.
Az első körös bejáratások alapján viszont megállapítottam, hogy a vagon szépen gurul, nem szorul, nem imbolyog, alapvetően problémamentesnek ígérkezik. A kérdés az lesz, hogy a Roco Kurzkupplungot mennyire fogja szeretni, főleg mondjuk R3-as ívekben, de reménykedni merek, hogy nem lesz vele probléma.

Szóval ennyit a szövegelésemből, az alábbiakban megtekinthetitek a képeket amiket a vagonról készítettem (remélem értékelitek, hogy milyen jó minőségű képeket készítettem, remélhetőleg ez mostmár állandó színvonal marad):

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.