2016 nyarán egy ismerősöm megkeresett, hogy nem érdekelne-e valami a gyűjteményéből, ugyanis úgy hozta az élet, hogy néhány dologtól meg kellett válnia. "Sajnálatos" módon telis-tele volt a gyűjteménye ritkábbnál ritkább példányokkal, egyedi és kisszériás modellek, régen kifutott gyári termékek, szóval sok minden volt, amire szívesen lecsaptam volna. Anyagi helyzetem viszont nem engedhette meg, hogy mindent elhozzak, ezért választanom kellett. Volt a felkínált gyűjteményben egy modell, amire már régóta fájt a fogam, és a börzén, online fórumokon is nagyon ritkán fordult csak meg egy-egy jó állapotú belőle. Ha esetleg mégis szembejött egy, arra nagyon hamar lecsaptak, emellett pedig az ára is meglehetősen magasra mászott fel az évek alatt. A címből nem nehéz kitalálni, hogy a Roco gyár termékéről, a 014-es pályaszámú MÁV NoHAB-ról beszélek. Így esett meg, hogy teljesen váratlanul, de nagy örömmel sikerült bővíteni a vontatójármű állományomat, azon belül is a NoHAB szekciót.

A modell pályaszáma:

• M61 014, MÁV

A 014-es pályaszámú Roco gép volt az egyik első magyar festésű NoHAB nevezett gyártótól, és ez még abban az időben készült, amikor a Roco minőséget is jelentett, nem csak magas árcédulát. A csíkos festés szépen került kivitelezésre, a bajszok lelógnak a pályaszámtábláig, a turcsiorr oldalánál megfelelően kerültek illesztésre a csíkok matricái. Mint ismeretes, az újabb szériás, 020-as pályaszámú Roco NoHAB esetében ezeket a hibákat elkövették, és valamiért azóta se javítottak rajta, ami számomra elég érthetetlen, ugyanis ha a 014-esnél sikerült jó minőségben kivitelezni, nem sok indok lehet amellett, hogy a 020-asnál már nem. Visszatérve a modellre, a festés jó minőségű, a feliratozás is szép, de nem szabad elfelejteni, hogy azért itt már jó pár éves technikáról van szó, így nem kifogásolhatatlan. A gép oldalán a zománctábla is nagyon jól néz ki, emeli a modell megjelenését. Az előző tulajdonos felragasztotta a visszapillantó tükröket, kürtöket, illetve az egyoldalas vontatásnak megfelelően az egyik oldalon a légvezetékeket is. Sajnálatos módon a tükrök színe eléggé elüt a modell színétől, és elég műanyag hatása is van, de letörni azért nem fogom őket. :) Szintén megtalálható a Roco NoHAB-okra jellemző másik hiba, a forgózsámolyok középső tengelyéről hiányzó fékrudazat imitációja. A 019-es pályaszámú modellen ezt pótoltam egy Fuggerth csörgőről származó fékrudazattal, ami lényegében tökéletesen illeszkedik a Roco gépére. Itt is várható egy ilyen "tuning", viszont a 014-es alváza fekete színű, így majd egy festést is eszközölni kell a felragasztás előtt.

Természetesen a tetőn a kémény elhelyezkedése szintén nem az igazi gépnek megfelelő, de az NMJ gép megjelenése előtt nem volt lehetőség olyan modellt vásárolni, amin ez helyesen van leképezve, így a Roco gép esetében ezt nem hangsúlyozom külön, valószínűsíthetően mindenki tud erről a hibáról is. Ha már szóbakerült, számomra valahogy az NMJ modell nem adja vissza a NoHAB-ot megjelenésében, ellentétben a Rocoval, habár minden fórumon azt lehetett olvasni a megjelenésekor, hogy végre az NMJ megfelelően modellezte a gépet. Nem tudom, lehet, hogy csak hozzászoktam a hibás Roco orrhoz, de nekem valamiért ez jobban visszaadja az eredetit. Az NMJ gépén kicsit olyan hatást keltenek a lámpák, mintha túl lent lennének (kicsit olyan Piko NoHAB feeling).

A külcsíny tárgyalása után fordítsunk egy kis figyelmet a belbecs felé is. Ezen a ponton érezhető a leginkább a különbség a régebbi és az újabb Roco termékek között. A korábban említett 019-es géphez képest sokkal finomabb menettulajdonságokkal rendelkezik, holott azért jóval régebbi gyártás. Az áramszedése hibátlan, kis sebességfokozatban is szép lassúmenetet produkál, szépen, egyenletesen halad. Ebben a gépben még benne van az a pakk, ami miatt régebben Roco modellt vett az ember. Az élmény további fokozása érdekében Digitools hangdekódert is applikáltam a járgányba, aminek köszönhetően még jobb élmény a modellt üzem közben látni. A gyári hangdekóder foglalatba könnyedén behelyezhető volt a hangszóró, és a magyar gépről felvett hang nagyon élethűvé teszi a modellt. A mozdony mögé akasztva egy vegyes kocsikból álló szerelvényt az ember hamar a 90-es évek Balaton partjára képzelheti magát.

Készítettem néhány képet is a mozdonyról, amelyet az alábbi galériában tekinthettek meg:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.