Hangoskodás

2018.01.21. 15:32

Egy korábbi posztban, nevezetesen abban, amelyikben a Bzmot modellt mutattam be, említettem, hogy az volt az első modellem, amely hangdekóderrel is rendelkezett. Azt is említettem, hogy nagyon megtetszett a digitális hangos világ, és további hangdekóderek érkezését prognosztizáltam. Ezzel valóban nem lőttem nagyon mellé, ugyanis az utóbbi időben tényleg elszaporodtak a hangdekóder vásárlások errefelé. Jelen pillanatban a gyűjteményemben már hat hangos gép található, ami a digitális gépek felét jelenti. Ezek közül a Bzmotot már bemutattam, a 2104-es és 2133-as Csörgőről is volt már poszt, néhány bejegyzéssel korábban pedig a 014-es NoHAB-ot is említettem, mint hanggal rendelkező modell. Jelen posztban a maradék kettő gépről tennék említést, viszont jelen pillanatban nincsen videóm róluk, így ez egy későbbi frissítés, vagy új bejegyzés formájában fog eljutni hozzátok. Sőt egyelőre csak másfél gépről teszek említést, ugyanis a következő blogbejegyzésben egy új modellt fogok bemutatni, a meglepetést viszont nem szeretném elrontani, így nem lövöm le a poént ebben a posztban.

Nos, tehát az ötödik hangos gép a Szergejem lett, hozzá vásároltam egy 8 pólusú hangdekódert Roco M62-esbe való hangszóróval a Digitools termékei közül. A szintén MÁV gépről rögzített hanganyag nagyon jól funkcionál a modell esetében is, nagyon élethűvé teszik a mozdonyt. Az eredeti Szergej kürthang nagyon tetszik, de az összes jellegzetes nyöszörgés, zümmögés megvan benne, egyszóval teljes értékű élményt ad. Ha esetleg hangdekóderes Szergej vásárlásán gondolkoztok - ami amúgy nem lenne meglepő, tekintve, hogy a Roco az idei újdonságai között listáz ismét egy MÁV festésű Szergejt -, az én javaslatom az, hogy vásároljátok meg a hang nélküli verziót a boltból, és szerezzetek be hozzá külön egy Digitools-féle hanganyagot, így lesz teljes a modell. :)

A hatodik hangos modell, mint ahogy az előbb említettem, a következő posztban fogja felfedni magát, de annyit elárulok előre, hogy egy magyar, Ganz dízelgépről van szó, amely 4 lábon jár, és még nem volt megtalálható a gyűjteményemben korábban.

Roco MÁV Es

2018.01.21. 13:52

A tavalyi év elején, nagyjából egy évvel ezelőtt böngészgettem a Mediker honlapját, és szembejött egy magyar vonatkozású modell, amely megtetszett. Egy Roco MÁV két tengelyes Es kocsiról van szó, ha jól tudom, egy szimpla új pályaszámvariáns volt. Olcsó volt, ötödik korszakos MÁV festésű, így úgy voltam vele, hogy megveszem. A 90-es években amúgy is elég sokfelé megfordultak ilyen kis vagonok, így sosem árt, ha van belőle még több a gyűjteményemben. Ugyanezen oknál fogva örültem annak, hogy a két évvel ezelőtt vásárolt pakkban is volt egy ilyen Roco Es kocsi is, viszont emlékeim szerint még arról sem számoltam be itt a blogon. A szokásos formátumot követve tehát az alábbi pályaszámú kocsikról van szó ebben a posztban:

  • 555 2923-8 .Es, MÁV,
  • 555 2921-2 .Es, MÁV.

Ezen kocsikkal együtt már 11 vagont számlál a nyitott gondolákból álló szerelvényem. Van köztük Eas, Eams, és Es típusú vagon is. Egy Szergejjel, Giganttal igazán impozáns szerelvényt alkotnak.

Az idei Roco újdonságokat nézegetve ismét szembejött egy újabb pályaszámvariáns, úgyhogy sejtéseim szerint ismét bővülni fog a kis szerelvény. :)

Képeket is hoztam a vagonokról, melyeket az alábbi galériában találtok:

M61 014

2018.01.21. 13:31

2016 nyarán egy ismerősöm megkeresett, hogy nem érdekelne-e valami a gyűjteményéből, ugyanis úgy hozta az élet, hogy néhány dologtól meg kellett válnia. "Sajnálatos" módon telis-tele volt a gyűjteménye ritkábbnál ritkább példányokkal, egyedi és kisszériás modellek, régen kifutott gyári termékek, szóval sok minden volt, amire szívesen lecsaptam volna. Anyagi helyzetem viszont nem engedhette meg, hogy mindent elhozzak, ezért választanom kellett. Volt a felkínált gyűjteményben egy modell, amire már régóta fájt a fogam, és a börzén, online fórumokon is nagyon ritkán fordult csak meg egy-egy jó állapotú belőle. Ha esetleg mégis szembejött egy, arra nagyon hamar lecsaptak, emellett pedig az ára is meglehetősen magasra mászott fel az évek alatt. A címből nem nehéz kitalálni, hogy a Roco gyár termékéről, a 014-es pályaszámú MÁV NoHAB-ról beszélek. Így esett meg, hogy teljesen váratlanul, de nagy örömmel sikerült bővíteni a vontatójármű állományomat, azon belül is a NoHAB szekciót.

A modell pályaszáma:

  • M61 014, MÁV

A 014-es pályaszámú Roco gép volt az egyik első magyar festésű NoHAB nevezett gyártótól, és ez még abban az időben készült, amikor a Roco minőséget is jelentett, nem csak magas árcédulát. A csíkos festés szépen került kivitelezésre, a bajszok lelógnak a pályaszámtábláig, a turcsiorr oldalánál megfelelően kerültek illesztésre a csíkok matricái. Mint ismeretes, az újabb szériás, 020-as pályaszámú Roco NoHAB esetében ezeket a hibákat elkövették, és valamiért azóta se javítottak rajta, ami számomra elég érthetetlen, ugyanis ha a 014-esnél sikerült jó minőségben kivitelezni, nem sok indok lehet amellett, hogy a 020-asnál már nem. Visszatérve a modellre, a festés jó minőségű, a feliratozás is szép, de nem szabad elfelejteni, hogy azért itt már jó pár éves technikáról van szó, így nem kifogásolhatatlan. A gép oldalán a zománctábla is nagyon jól néz ki, emeli a modell megjelenését. Az előző tulajdonos felragasztotta a visszapillantó tükröket, kürtöket, illetve az egyoldalas vontatásnak megfelelően az egyik oldalon a légvezetékeket is. Sajnálatos módon a tükrök színe eléggé elüt a modell színétől, és elég műanyag hatása is van, de letörni azért nem fogom őket. :) Szintén megtalálható a Roco NoHAB-okra jellemző másik hiba, a forgózsámolyok középső tengelyéről hiányzó fékrudazat imitációja. A 019-es pályaszámú modellen ezt pótoltam egy Fuggerth csörgőről származó fékrudazattal, ami lényegében tökéletesen illeszkedik a Roco gépére. Itt is várható egy ilyen "tuning", viszont a 014-es alváza fekete színű, így majd egy festést is eszközölni kell a felragasztás előtt.

Természetesen a tetőn a kémény elhelyezkedése szintén nem az igazi gépnek megfelelő, de az NMJ gép megjelenése előtt nem volt lehetőség olyan modellt vásárolni, amin ez helyesen van leképezve, így a Roco gép esetében ezt nem hangsúlyozom külön, valószínűsíthetően mindenki tud erről a hibáról is. Ha már szóbakerült, számomra valahogy az NMJ modell nem adja vissza a NoHAB-ot megjelenésében, ellentétben a Rocoval, habár minden fórumon azt lehetett olvasni a megjelenésekor, hogy végre az NMJ megfelelően modellezte a gépet. Nem tudom, lehet, hogy csak hozzászoktam a hibás Roco orrhoz, de nekem valamiért ez jobban visszaadja az eredetit. Az NMJ gépén kicsit olyan hatást keltenek a lámpák, mintha túl lent lennének (kicsit olyan Piko NoHAB feeling).

A külcsíny tárgyalása után fordítsunk egy kis figyelmet a belbecs felé is. Ezen a ponton érezhető a leginkább a különbség a régebbi és az újabb Roco termékek között. A korábban említett 019-es géphez képest sokkal finomabb menettulajdonságokkal rendelkezik, holott azért jóval régebbi gyártás. Az áramszedése hibátlan, kis sebességfokozatban is szép lassúmenetet produkál, szépen, egyenletesen halad. Ebben a gépben még benne van az a pakk, ami miatt régebben Roco modellt vett az ember. Az élmény további fokozása érdekében Digitools hangdekódert is applikáltam a járgányba, aminek köszönhetően még jobb élmény a modellt üzem közben látni. A gyári hangdekóder foglalatba könnyedén behelyezhető volt a hangszóró, és a magyar gépről felvett hang nagyon élethűvé teszi a modellt. A mozdony mögé akasztva egy vegyes kocsikból álló szerelvényt az ember hamar a 90-es évek Balaton partjára képzelheti magát.

Készítettem néhány képet is a mozdonyról, amelyet az alábbi galériában tekinthettek meg:

 

ACME MÁV IC kocsik

2017.10.29. 15:36

A tavalyi év egyik nagy slágere volt az ACME által kiadott következő magyar vonatkozású modell, a második generációs IC kocsik kicsinyített mása. Sajnálatos módon nem vitték túlzásba se a modell gyártását, se a kínálatot, ugyanis mindössze egyetlen, kétdarabos szett formájában lehetett hozzájutni a kocsikhoz. A szett egy első, és egy másodosztályú kocsit kínált, természetesen ezeket kifogástalan minőségben, amire a későbbiekben ki is fogok térni.

imag3344.jpg

A szett tartalma viszont meglehetősen szerencsétlenre sikerült, ugyanis egy IC vonatban ritkán volt több, mint egy elsőosztályú vagon, ellenben inkább másodosztályúakból volt kiállítva. Ahhoz tehát, hogy authentikus IC szerelvényt rakhassunk össze, nem volt elég két szett vásárlása - ami egyébként már elég magas összeget tett ki-, legalább három dobozt kellett volna venni. Így viszont egyből kaptunk volna két felesleges elsőosztályú vagont, amit megpróbálhattunk továbbadni, feltételezhetően alacsony várható kereslettel. Erre a problémára adott viszonylagos megoldást a Quabla által felkínált lehetőség: a második megvásárolt ACME szett első osztályú vagonját átalakítják WRR típusú büfékocsivá, a másodosztályú kocsit pedig átszámozzák. Így hozzájuthattunk egy négyvagonos IC szerelvényhez, amelyben egy WRR kocsi is helyet foglal. Ez a megoldás nekem nagyon szimpatikus volt, ugyanis az egyik hülyeségem a speciális célú személyvagonok iránti fokozott érdeklődés, és ilyen WRR kocsit máshonnan nem lehet beszerezni. Sajnálatos módon nem voltam abban a helyzetben, hogy megengedjek magamnak még egy IC szettet, így lemaradtam erről a lehetőségről, amit azóta is sajnálok. Ha esetleg Quabla-ék még csinálnának is átalakítást, IC kocsi szettet már nem lehet egykönnyen beszerezni. Na de térjünk vissza a vagonokra. A pályaszámok:

  • 20-67 056-1 Bp, termes másodosztály, MÁV,
  • 10-67 018-3 Ap, termes elsőosztály, MÁV.

Mint említettem, egy első- és egy másodosztályú változatot készített el az olasz cég. A kidolgozás a CAF kocsik, illetve a V63-as minőségével megegyező, nagyon aprólékos, részletes, a feliratok élesek, pontosak. A kocsik megjelenése élethű, nagyon jól visszaadja az eredeti IC vagonok kinézetét. A forma is jól el van találva, a tető íve is megfelelőnek tűnik, mérésekkel igazolni nem tudom, de szemre nagyon egyben van. Első ránézésre, ami nekem picit szembeötlött, hogy mintha a kerekek túl kicsik lennének, de aztán idővel ez az érzés kikopott belőlem. A vagonok belső berendezést is tartalmaznak, ami manapság már azért nem egy nagy meglepetés. A tetőkön a szellőzők filigrán, nem a tetővel egybeöntött, hanem külön kis gombákként elhelyezett elemek. Az ajtók mellett nagyon vékony kapaszkodók kaptak helyet, melyek alatt az ajtónyitó gombok is megtalálhatóak. A vagon oldalán a szellőzőrács nem felirat vagy matrica, hanem a síkból kiálló, tényleges rács.

imag3348.jpg

A modell alvázán található fék-, illetve légvezetékek filigrán, különálló elemekként kerültek elhelyezésre. A forgóvázak kidolgozása szintén aprólékos, az eredetit nagyon jól visszaadja. A vagon vége is részletesen kidolgozásra került, mint korábban már említettem, vékony kapaszkodó, illetve az ajtónyitó gombok is megvannak. Megvannak a furatok a légvezetékek, csavarkapocs számára, amelyet kis zacskókban mellékeltek is a vagonhoz. A homlokfal a jellegzetes ajtókkal szintén nagyon látványosra sikerült. Az ablakok víztiszták, átlátszóak, rajtuk a keret szintén különálló, nem matricázott. A belső berendezés is a valóságnak megfelelő elrendezésű, négyes ülések asztalokkal, illetve kettes ülések váltakozva találhatóak benne. Sajnos a fehér fejtámlahuzat nem került kidolgozásra a festés során, de úgy gondolom, ez elnézhető hiba. :)

A vagonok futása szép, egyenletes, sem a kerekek nem szorulnak, sem a forgóvázak. Sajnálatos módon a sok aprólékos, részletes kidolgozás miatt a szűkebb íveket nem nagyon szeretik, így nem nagyon ajánlatos R4 alatti ívekben futtatni őket. Szintén problémás a futásuk tekintetében, hogy Roco Kurzkupplunggal szerelve, egymás után kapcsolva hajlamosak kiemelni magukat, és ezáltal kisiklani. Egyszerűen a kaszniknak nincsen hely, hogy elforduljanak, és emiatt kisiklanak. Nagyobb ívekben értelemszerűen ez a probléma nem fordul elő. Szintén érdekes, hogy szűk íveken a megegyező gyártótól származó V63-mal is kisiklanak a kocsik, Roco Kurzkupplung használatával. Ettől eltekintve viszont gyönyörű vagonok, nagyon jól mutatnak a pályán szerelvénybe sorozva és önmagukban is. A bevezetőben említettem, hogy nekem egy szettet sikerült beszerezni belőlük, viszont így is szép szerelvényt lehet kiállítani egy Sachsenmodelle/Tillig WRm besorozásával például. Szintén jól mutatnak Roco Gosa-k, vagy esetleg Sachsenmodelle/Tillig Y kocsik társaságában.

Sajnálatos módon ez a poszt egy jó másfél év késéssel született meg, így viszont már nem írhatom, hogy ajánlom megvételre, ugyanis nem lehet őket beszerezni. Ha viszont valakivel szembejönnek ezek a vagonok, véleményem szerint mindenképpen érdemes lecsapni rájuk. Nagyon szép darabjai lesznek bármelyik gyűjteménynek.

Fuggerth belső berendezések

2017.10.29. 13:36

Internetes fórum böngészése során korábban ráakadtam egy nagyobb, eladásra kínált pakkra, amelyben találtam pár számomra érdekes tételt, így komolyabban elgondolkodtam a megvásárlásán. A csomagban voltak GeoLine vágányok, MÁV teherkocsik (Albertmodell Ggs, Roco Es), Roco Line vágányok, Vulcanmodell belső berendezések illetve Papírbakter készítésű kinyomtatható, papír állomásépületek is. A csomagból főleg a Vulcanmodell belső berendezések, illetve a Roco Es kocsi volt a húzóerő számomra, így utánaérdeklődtem az eladónál. Kiderült, hogy a közelben található a csomag, és közvetett módon ismerem is az illetőt, így végül a vásárlás mellett döntöttem. A csomagból végül az Albertmodell Ggs kocsit továbbadtam a modellező klubom egy tagjának, így a végére egész jó üzletet hoztam ki a dologból. 

A csomagban található Vulcanmodell termékek viszont annyira megnyerték a tetszésemet, hogy elkezdtem utána keresgélni, hol lehet még ilyen dolgokat beszerezni. A Vasútmodell Centrum nevű bolthoz vezetett a keresés eredménye, ahol rendesen felpakoltam belőlük. Hét darabot hoztam el, amihez az előzőekben említett csomagban levő 3-mat hozzászámolva egész jól lefedtem a Fuggerth flottámat. Sajnos nem minden kocsitípushoz készült belső berendezés, de így is sikerült berendezni az alábbi kocsikat:

  • 1.o Ap (1 db),
  • 2.o By (3 db),
  • 2.o poggyász BDh (1 db),
  • 2.o Bhv (5 db).

Nagy hiánynak tartom, hogy nem érhető el a vezérlő-, illetve a büfékocsiba való berendezés, de ez a probléma nem fog egyhamar megváltozni, így kár keseregni rajta. Korábban egyetlen By kocsiban volt belső berendezésem, amelyet magam készítettem, ezt eltettem emlékbe, és helyére a jóval profibb kivitelű műgyanta változat került. Következő lépés a vagonok belső világítása, illetve utasokkal való megtöltése lesz, viszont ez a projekt a vezérlőkocsi belső berendezésének hiánya miatt várat magára. Valószínűleg én is arra az útra fogok lépni, mint többen: BDh kocsi belső berendezését fogom átalakítani a vezérlőbe, de egyelőre még nem jutottam el odáig. A vezérlőkocsikon kívül a Bx, illetve zöld festésű By kocsim is belső berendezés nélkül maradt, de ők általában nem kerülnek szerelvénybe sorozásra, így egyelőre ez nem szembeötlő. A későbbiekben valószínűleg ők is megkapják a belsejüket.

Bzmot

2016.06.13. 20:28


2-3 évvel ezelőtt megjelent az Index modellezős fórumokon egy modellező kolléga, aki egy elképesztően ígéretes Bzmot modellel nyűgözte le a közönséget. A modell maximálisan szegecsszámláló hozzáállással készült, tökéletes arányokkal rendelkezett, minden a helyén volt, arányos és hibátlan. Mindenki elismerő szavakkal illette az alkotót, és természetesen egyből megjelentek a "Készítesz másnak is?" jellegű kérdések. A válasz igenlő volt, de az akkor bemutatott példány még csak az elsők egyike volt, így hát várnia kellett annak, aki szeretett volna egyet birtokolni eme remek modellből. 

dsc02770.jpg

Aztán évekkel később meg-megjelentek képek a korábban látott minőségű Bzmot modellekről, más-más tulajdonosoktól. Már az első képek alapján is teljesen magával ragadott engem is, és nagyon szerettem volna egyet, viszont akkor még elérhetetlen távolságban volt tőlem a puszta gondolat is, hogy megrendeljek egyet. Viszont az évek teltek, egyre több példányról láttam képeket, és az élet úgy hozta, hogy már megengedhettem magamnak, hogy megpróbáljak egyet beszerezni. Felvettem a kapcsolatot a készítővel, aki egy nagyon kedves úriember, egyből elküldte az alapinformációkat a modellről, viszont egyből hozzá is tette, hogy hosszú várólista van a rendeléseket tekintve, így várnom fog kelleni. Így hát leadtam a rendelésemet, egy '90-es évekbeli, de már remotorizált változat mellett tettem le a voksomat. Mindenképpen MÁV feliratozást szerettem volna, így a felkínált lehetőségek közül a 364-es pályaszámút választottam. Ezekután következett a várakozás, ami meglehetősen hosszúra nyúlt. Vártam és vártam, időközben egyeztettem a készítővel bizonyos részleteket, melyekben kérdések merültek fel, majd tovább vártam. Végül másfél év várakozás után, idén januárban érkezett a hír, hogy elkészült a modell. Megbeszéltük a találkozót, majd egy kis beszélgetés keretében átadásra került a remekmű. Remekmű, ugyanis nagyon minőségi a modell, és ezt már nem csak a képek alapján mondhatom.

Elsőkörben leszögezendő, hogy a modell teljes mértékben saját kézzel készült, ha jól tudom, a motor és a kerekek képeznek ez alól kivételt, a többi mind saját gyártás. A teljes hajtásrendszer, az áttételek, az alváz, az öntvény, a felépítmény, a belső berendezés. Igen, belső berendezés, ugyanis ilyen is található a modellben, méghozzá a lehetőségekhez képest a legmagasabb szinten. Opció volt, de éltem vele, így Digitools hangdekódert tetettem a járműbe, mely eredeti Bzmot hanggal rendelkezik. Ez volt az első hangos modellem, viszont annyira megtetszett, hogy hatására elindultam a lejtőn, és már azóta van egy újabb hangos modellem, és tervben van egy következő, nagyobb csomag hangdekóder vásárlása a többi gépbe is. :)
Visszatérve magára a poszt alanyára, maximális részletességel lett lemérve és megtervezve minden apró alkatrész, mely az eredetin megtalálható. Minden a helyén van, tökéletesen méretarányos, a jármű iszonyatosan jól visszaadja az eredeti gépet. Az egyes kapaszkodók a homlokfalon, a szélvédők között, a pályakotrón, az ütköző alatt, minden aprólékosan kidolgozva és elhelyezve. Az alváz részletessége szintén elképesztő, az egyedi hajtásnak köszönhetően nem kellett kompromisszumot kötni, minden a (modellezett, remotorizált példánynak) megfelelő helyen található. Ha tudnám, hogy mi pontosan micsoda, leírnám, de így hozzá nem értőként csak alvázszerelvényeknek hívom őket, ezáltal elkerülve a komolyabb leégést. A forgóvázmaszkok szintén a lehető legrészletesebben kidolgozva, tökéletesen visszaadják az eredeti járművet. Az alábbi kép segítségével erről meggyőződhettek magatok is:

dsc02762.jpg

 A beillesztett képen megfigyelhető a részletesség a felépítményen is. Megtalálhatóak a menetrendtartó pöckök, a szellőzőrács az oldalfalon, a besüllyesztett kapaszkodók az ajtó mellett, illetve a fogantyúk az ajtó síkjába mélyülve. Az esővíz elvezető csatornák is a helyükön vannak, mind az oldal, mind a homlokfalon. Az ablakok is megfelelő méretűek, ránézésre is tökéletesen arányosnak hatnak, és a készítőt ismerve ténylegesen azok is. A tető is részletesen kidolgozott, szellőzők, tetőablakok, kémény, bordázat, minden megtalálható rajta. Viszont nem csak a részletesség az egyetlen, amire maximálisan odafigyelt a készítő. A járműszekrény geometriája is tökéletesen képezi az eredetit, a homlokfal kialakítása az eredetit a lehető legjobban leképezi.

Mint korábban említettem, a belső berendezés is kidolgozásra került, és szintén az egyedi hajtásrendszernek köszönhetően a lehető legideálisabban került elhelyezésre a motor, így a belső berendezésnek is jutott hely. A jellegzetes ülések formái az ablakokon egyértelműen átlátszanak, egyből felidéződnek a régi Bz-s utazások emlékei, amik során ezeken a meglehetősen kemény, és nyáron nem túl ideális üléseken zötyögtünk a vicinálisokon. :)

És még mindig van egy dolog, amiről nem esett szó, de a maximális részletesség erre is jellemző. Ez pedig nem más, mint a feliratozás. Minden apró felirat a helyén, tűéles, olvasható. A feliratok színe, mérete és elhelyezése szintén kifogástalan, minden a megfelelő módon került leképzésre. A remotorizáció utáni EUROFIMA felirat sem hiányzik a gépről, a revíziós dátum és a nyíregyházi telephely neve sem. A piktogramok az ajtók mellett, illetve az ajtókon, az alvázszerelvényeken a feliratok, a csapok színre festése, olyan apró részletek, amik elképesztő módon megdobják egy modell színvonalát, ugyanezt tapasztalhatjuk az ACME vagonjai esetében is például, vagy akár a (régi, minőségi) Roco féle dán NoHAB-on. (Egy kis kitérő, annak idején még elég jó áron, akciósan jutottam hozzá egy Roco féle dán NoHAB-hoz, mellyel kapcsolatos eredeti terveim a kaszni MÁV-osra cserélése után történő eladása vagy átalakítása voltak, viszont amikor kézbevettem a dán modellt, olyannyira részletes volt a feliratozása, és annyira szép a kidolgozása, hogy azóta se adtam el, hanem félretéve várja sorsa jobbra fordulását. Sajnos manapság már a Roco nem jelent egyet az ilyen minőséggel.)

Na és akkor a külsőségek után nézzük a belsőt.
Az egyedi hajtás meglehetősen jól teljesít, persze természetesen ez függ attól, hogy mihez viszonyítjuk. Egy gyári Fuggerth hajtáshoz képest jobb, viszont egy minőségi Roco hajtáshoz képest azért vannak elmaradásai. A legelső, és talán legfeltűnőbb / legzavaróbb probléma vele, hogy meglehetősen hangos a motor. Nálam ez mondjuk nem annyira zavaró a hangdekódernek köszönhetően, viszont ha a hangot kikapcsolom, bizony nem a legcsendesebb járgány a pályán. További probléma vele, hogy az általam szőnyegterepasztalozáshoz használt Roco GeoLine pálya váltóin meg-megakad bizonyos irányokból, ilyenkor egy kis segítség kell neki a továbbhaladáshoz. Más pályán egyelőre nem próbáltam, Roco 2.1-es vágányzaton még kipróbálom majd a terveim szerint, egyelőre nem került rá sor. Ez sem egetrengető probléma, de picit azért zavaró. Ezt leszámítva viszont a modell futása egyenletes, szépen gyorsul/lassul, bár ez a dekóder beállításainak is köszönhető.

A jármű számos extra funkcióval fel lett szerelve, ezek: hangdekóder, számos extra hanggal, emellett tolatófény tolatófunkcióval, vezetőfülke világítás, utastér világítás, világítás tiltása oldalanként, fénytompítás. Az utastér világítása elég erős, ez picit kevésbé élethű, de ez csak apróság, talán még állítható is lenne, ha jobban utánanéznék a dekóder CV beállításainak. A ledek fel-/lekapcsolódása nagyon élethű, folyamatos elhalványulódással, nagyon jól néz ki. A hangdekóderben található ajtónyitás/csukás hang, többféle kürtök, állomási bemondó felvételek, melyek segítségével még élethűbbé tehető a játék.
Ezek mellett a jármű még számos további, külön felszerelhető kiegészítővel rendelkezik, melyeket nem szereltem fel a sok dobozba ki-be pakolás miatti sérülésveszély elkerülése miatt.

Összegzésként a modell elképesztően részletes, és iszonyatosan jól visszaadja az eredetit, főleg a beépített hangdekóder segítségével. Emelett futásteljesítménye is megfelelő, apróbb problémáktól eltekintve gond nélkül használható. Bármelyik gyűjtemény ékes példánya lehet. 
A készítővel való beszélgetés során szóba került a mellékkocsik kérdése, melyek tervben vannak, viszont nem a közeljövőben várható érkezésük. Mindenesetre, ha kijönnek, én várni fogok rájuk. :)

A modell pályaszáma:

  • Bzmot 364, MÁV

Az alábbi galériában találhattok még képeket a járműről, ha később igény mutatkozik rá, készíthetek videót is róla:

ACME MÁV CAF étkező

2016.06.12. 10:31

Rólam tudni kell, hogy nagy kedvenceim a különleges vasúti személykocsik. Étkezőkocsik, hálókocsik, poggyászkocsik, és így tovább. Mindegyik különleges, eltér a sima vagonoktól, és valamiért nekem nagyon tetszenek. Talán közülük is a leginkább az étkezőkocsikat csípem, nem tudom megmagyarázni, miért, de így van. Egyik első saját beszerzésem volt annak idején a MÁV WRm 24,5 méteres vagonjának egzakt hosszúságú, Sachsenmodelle által készített modellje. Lenyűgözött a hossza, a sok ablak, melyek elrendezése oldalanként eltér, egyszerűen imádtam, és azóta is nagy becsben tartom a gyűjteményemben. Évekkel korábban még szüleim jóvoltából került a gyűjteményembe egy Fuggeth WRy típusú büfékocsi, úgymond a nagy WRm kistestvére, a belföldi forgalomban használatos, Utasellátós vagon. Élőben nem is találkoztam még büfévagonnal, egyedül talán a Vasúttörténeti Parkban láttam egyet, de a gyűjteményből nem hiányozhat. 

Aztán tavaly nyáron hozzám került 4 ACME CAF vagon, egy poggyász, egy fekvőhelyes, egy első- és egy másodosztályú fülkés vagon. A poggyászvagon szintén nagy kedvenc lett, gyönyörű kidolgozása csak hab a tortán. Viszont a CAF kocsik között is van étkező, amit nekem nem sikerült még beszereznem, és úgy éreztem, ez a nagy űr nem maradhat kitöltetlenül. Ennek megfelelően elkezdtem nézelődni az interneten, és szomorúan tapasztaltam, hogy a boltok polcairól elfogyott már a nem START feliratozású étkezőkocsi. Viszont a google segítségemre sietett, és kiadott egy találatot egy magyar webshopról, ahol még volt pontosan egy darab, hibátlan, bolti állapotú, MÁV feliratozású példány. Sajnos az ára meglehetősen magas volt (bár nem több, mint bármelyik boltban volt anno), így az elején gondolkodtam egy kicsit, de nem kockáztathattam meg, hogy elvigyék előlem, így rábólintottam, és elhoztam. A vagon hozza az ACME minőséget, gyönyörű, részletes kidolgozás, részletes, tűéles feliratozással, hibátlan futási tulajdonságokkal. Szinte kedve szottyan az embernek beülni a vagonba és rendelni valamit a menüről, olyan részletes a belső berendezés is. Egyszerűen gyönyörű a modell, nem véletlenül volt ez a legdrágább személyvagon, amit eddig vásároltam. Eurocity szerelvényem ezennel 5 CAF kocsira bővült, szép hosszúságú szerelvényt alkotva. Nagyon gondolkozom még a CAF hálóvagon megvásárlásán, de még nem jutottam oda, hogy elhozzam, pedig szintén nagyon tetszik, úgyhogy lehet, hogy nemsokára újabb CAF-os posztot olvashattok. 

Pályaszáma:

  • 88-91 100-3, WRmz, étkezőkocsi, MÁV

Néhány képet is hoztam a járműről, melyeket az alábbi galériában tekinthettek meg: